Felhőnéző Felhőatlasza



Felhőatlaszomban a 10 nemzetközileg meghatározott felhőfajtához (Cirrus, Cirrocumulus, Cirrostratus, Altocumulus, Altostratus, Cumulus, Stratocumulus, Stratus, Cumulonimbus, Nimbostratus) kapcsolódó fő- és altípusokat, illetve a járulékos felhőképződményeket szeretném bemutatni saját fotókon. Előfordul néhány felhőtípus, amelyről még nincs fotóm, így a Felhőatlasz még bővülni fog reményeim szerint. A felhőfajták magasság és jelleg (gomolyos, réteges) szerint csoportosítva vannak feltüntetve. Az egyes altípusok és járulékos felhőalakzatok mindig valamely főtípussal együtt jelennek meg (pl. Altocumulus opacus mamma ), de itt önállóan kerülnek bemutatásra (Altocumulus mamma). A felhőatlasz végén néhány különleges, nem a hagyományos értelemben vett felhő, vagy felhőalakzat is szerepel. 
A képekre kattintva nagyobb méretben is megtekinthetők. Nata :)


Magasszintű felhők (felhőalap 6000 m felett):


> Fátyolfelhők ( Cirrus ):

>> Cirrus fibratus
Szálas fátyolfelhő, Ci fib):

A fátyolfelhők első főtípusa.
Egymástól elkülönülő fátyolsávok jellemzik. Megjelenhet az év bármely időszakában, többféle időjárási helyzetben, de leggyakrabban melegfrontok előtt. 







>> Cirrus spissatus
( Megvastagodott fátyolfelhő, Ci spi):

A fátyolfelhők második főtípusa.
Általában fibratusok megvastagodásával kialakuló felhőtípus. Gyakori, közeledő melegfrontok előhírnöke.  Széteső zivatarfelhők üllőmaradványa is ebbe a kategóriába sorolható.






>> Cirrus floccus
( Pamacsos fátyolfelhő, Ci flo):

A fátyolfelhők harmadik főtípusa.
Az előző típusokhoz képest ritkábban látható. Kisebb foltokban, pamacsokban jelenik meg. A Cirrocumulussal ellentétben gomolyos jelleg nem figyelhető meg rajta.






>> Cirrus uncinus 
( Kampós fátyolfelhő, Ci unc):


A fátyolfelhők negyedik főtípusa.
Kampós megjelenésű. Kialakulására akkor számíthatunk, ha a magaslégkörben erőteljes szél fúj, ez szétzilálja a fibratus szálak végét. Létrejöhet melegfrontok előtt és hidegfrontok után is. 






>> Cirrus intortus
(Összekuszálódott fátyolfelhő, Ci in):

A fátyolfelhők egyik altípusa, amelyik akkor jelenik meg, ha a magasban erőteljes a légáramlás. Ez összekuszálja a cirrus szálakat, elrendezésük szabálytalanná válik. Gyakran látható, több főtípushoz is kapcsolódhat.






>> Cirrus vertebratus
(Rostos fátyolfelhő, Ci ver):

A fátyolfelhők másik altípusa, mely a leggyakrabban a hal szálkás csontvázára hasonló alakzatban tűnik fel. A felhő középső része mindig vastagabb, amelyből két oldalra vékony szálak indulnak. Kaotikus magaslégköri áramlásokra utal. 
(Makuch Mihály fotója, köszönöm!)






>> Cirrus undulatus
(Hullámos fátyolfelhő, Ci un):

A fátyolfelhők egy harmadik altípusa, mely általában magashegységek és zivatarrendszerek hullámzó áramlásában jöhet létre. 









>> Cirrus radiatus
(Sávokba rendeződött fátyolfelhő, Ci rad):

A fátyolfelhők negyedik altípusa, melyben a felhők a horizont egy bizonyos irányába tartva, sávokat alkotnak.









>> Cirrus virga
(Fátyolfelhő csapadéksávval, Ci vir):

A fátyolfelhők egy járulékos alakzata, mely többféle időjárási helyzetben megfigyelhető. Kizárólag jégből álló csapadéksáv, amely sosem éri el a talajt.








> Gomolyos fátyolfelhők ( Cirrocumulus ):

>> Cirrocumulus floccus
(Pamacsos gomolyos fátyolfelhő, Cc flo):

A gomolyos fátyolfelhők első fő típusa, gyakori. Többnyire hidegfrontok előtt tűnik fel, a magaslégkör labilitására és nagy nedvességtartalmára utal.







>> Cirrocumulus castellanus
(Tornyos gomolyos fátyolfelhő, Cc cas):

A gomolyos fátyolfelhők második főtípusa. A gomolypamacsokon határozott tornyocskák is láthatók. Nagy nedvességtartalomra és instabilitásra utal, hidegfrontok előtt látható. 







>> Cirrocumulus undulatus 
(Hullámos gomolyos fátyolfelhő, Cc un):

A gomolyos fátyolfelhők altípusa, hullámzó áramlási rendszerekben jön létre. 









> Réteges fátyolfelhők ( Cirrostratus ):

>> Cirrostratus fibratus 
(Szálas réteges fátyolfelhő, Cs fib):

A réteges fátyolfelhők egyik fő típusa. Megjelenése szálas szerkezetű, de a megegyező nevű Cirrussal ellentétben ez a típus az ég nagy részét befedi. Vékony, áttetsző réteget alkot. Melegfrontok felvonuló felhőzetének részeként esőt jelez. 





>> Cirrostratus nebulosus
(Ködszerű réteges fátyolfelhő, Cs neb):

A réteges fátyolfelhők második fő típusa, amely az előzővel ellentétben teljesen homogén, ködszerűen áttetsző réteget alkot. Közeledő melegfrontok előhírnöke. 






>> Cirrostratus undulatus
(Hullámos réteges fátyolfelhő, Cs un):

A réteges fátyolfelhők egy altípusa. Ritkán látható, mert jószerint csak magashegységek hozhatnak létre a nagy kiterjedésű fátyolfelhőkön hullámzást. Megjelenhet azonban erőteljes magassági áramlás esetén nem hegyvidéki területek felett is.






Középszintű felhők (felhőalap 2500 - 6000 m között):

> Középmagas gomolyfelhők ( Altocumulus ):

>> Altocumulus floccus
(Pamacsos középmagas gomolyfelhő, Ac flo):

A középszintű gomolyfelhők egyik fő fajtája, viszonylag gyakran figyelhető meg. A felhőzetet apró, fodros szélű gomolypamacsok alkotják, ezért a köznyelvben bárányfelhőnek nevezik. A pamacsok laposak, ez a középszinti réteg stabilitására utal. 



>> Altocumulus lenticularis
(Lencseszerű középmagas gomolyfelhő, Ac len):

A középmagas gomolyok másik fő fajtája, mely főként hegyek környezetében fordul elő. Az erős talaj közeli szelek a hegygerincen átbukva megbolygatják a magasabb légrétegek áramlási rendszerét is. Ennek nyomán a hegy széllel átellenes oldalán hullámzó áramlás jön létre, melyben lencse formájú gomolyok képződnek. Színük fehér.

>> Altocumulus castellanus
(Tornyos középmagas gomolyfelhő, Ac cas):

Hasonlít a bárányfelhőre, de a felhőalapokon mindig láthatók felfelé növő tornyok. A középszint labilitására utal, nyáron gyakran zivatarok előhírnökeként jelenik meg.





>> Altocumulus translucidus
(Fényáteresztő középmagas gomolyfelhő, Ac tr):

A középszintű gomolyok egyik altípusa, mely mindig fehéres színű, vékony, és még  a legvastagabb része is átengedi a Nap fényét. Megjelenése sokféle lehet.






>> Altocumulus opacus
(Átlátszatlan középmagas gomolyfelhő,  Ac op):

A középszintű gomolyok egy másik altípusa, mely nem engedi át a Nap fényét, így alapja mindig szürke színű. Előfordulhat foltokban, de az eget kisebb-nagyobb mértékben lefedő rétegként is. 




>> Altocumulus perlucidus
(Szaggatott középmagas gomolyfelhő, Ac pe):

A középszintű gomolyfelhők egy következő altípusa, mely az égbolt nagy részét lefedi, de megjelenése mindig szaggatott. A felhőlyukakban jól látható az égbolt. Leginkább határozott áramlás esetén, hidegfrontok mögött képződik. Időnként hullámos megjelenésű is lehet.




>> Altocumulus radiatus
(Sávokba rendeződött középmagas gomolyfelhő, Ac ra):

A középszintű gomolyok azon altípusa, mely a horizont egy bizonyos irányába tartó sávokba rendeződik. Megjelenése nagyon változatos.







>> Altocumulus undulatus
(Hullámos középmagas gomolyfelhő, Ac un):

Hullámokba rendeződött középszintű gomolyokat jelent. Hullámzó áramlásban, de helyi hatások által is formálódhat. 








>> Altocumulus lacunosus
(Feldarabolódott középmagas gomolyfelhő, Ac la):

A középszintű gomolyfelhők egyik altípusa, amely jellemzően elvékonyodó, széteső gomolyfelhőzet réteg maradványaként látható. A felhőzet lapos, fehéres színű, az égitestek átlátszanak rajta. Nagyobb csoportokban jelenik meg, de a csoportokon belül is vannak repedések, amelyek tovább darabolják a felhőpamacsokat.



>> Altocumulus cumulonimbogenitus
(Zivatarfelhőből kialakuló középmagas gomolyfelhő, 
Ac cbgen)

Zivatarfelhők szétesésével kialakuló középmagas felhőforma. Még adhat csapadékot, de gyenge intenzitású.







>> Altocumulus virga
(Középmagas gomolyfelhő csapadéksávval, Ac vir):

A középmagas gomolyfelhők egy járulékos fajtája. A csapadéksáv színe fehéres, ritkán éri el a felszínt, hószállingózást, gyenge szitálást okozhat.







>> Altocumulus mamma
(Középmagas gomolyfelhő felhődudorokkal, Ac mam):


A középmagas gomolyfelhők egy járulékos fajtája, a középszint labilitására utal. A képen opacus felhőrétegen alakult ki. 








> Középmagas rétegfelhők ( Altostratus ):


>> Altostratus translucidus
(Fényáteresztő középmagas rétegfelhő, As tr):

Általában melegfrontok felvonuló felhőzetének tagja, de Nimbostratus elvékonyodásával vagy Cirrostratus megvastagodásával is kialakulhat. 






>> Altostratus undulatus
(Hullámos középmagas rétegfelhő, As un):


Mint az előzőnél, de ezen határozott hullámok láthatók. 









>> Altostratus opacus
(Átlátszatlan középmagas rétegfelhő, As op):

A translucidushoz hasonló, de ez nem ereszti át a Nap fényét, mindig szürke. 
A képen undulatus formájával vegyesen látható.








Alacsony szintű felhők (felhőalap 2500 m alatt):

> Gomolyfelhők ( Cumulus ):

>> Cumulus humilis 
(Lapos gomolyfelhő, Cu hum):

A gomolyfelhők első főtípusa, amely az erősebb napsütés hatására az év bármely szakában kialakulhat, de leginkább tavasztól őszig jellemző. Önmagában is feltűnhet, a felhő teteje hamar ellaposodik, szétfoszlik. Csapadékot nem ad.






>> Cumulus mediocris
(Közepesen fejlett gomolyfelhő, Cu med):

A gomolyfelhők második főtípusa, amely humilisekből fejlődik tovább erős napsütés hatására. Ilyenkor általában nem fejlődik tovább, ezért szépidő felhőnek is nevezik. Csapadékot esetleg télen adhat, gyenge hózápor formájában.






>> Cumulus congestus
(Tornyos gomolyfelhő, Cu con):

A gomolyfelhők harmadik főtípusa, amely a mediocris továbbfejlődésével alakul ki. Kifejlődéséhez jelentős légköri labilitás és nedvességtartalom szükséges. Gyakorta kialakuló zivatarfelhők előhírnöke. Nagy magasságokat elérő példányát már nehéz megkülönböztetni a csupasz zivatarfelhőtől. Záport, hózáport hullathat. 




>> Cumulus fractus 
(Tépett gomolyfelhő, Cu fra):


A gomolyfelhők negyedik főtípusa. Elsősorban cumulus vagy zivatarfelhőkhöz kapcsolódik, alacsonyan alakul ki. Nagy nedvességtartalmú levegőben, a csapadéksáv környezetében számíthatunk a megjelenésére. 






>> Cumulus pileus
(Gomolyfelhő felhősapkával, Cu pil):


A gomolyfelhők egy járulékos alakzata, amely a gomolyfelhő csúcsán jelenik meg, amikor azok zárórétegbe ütköznek. Gyorsan eltűnő felhőcske, de ha a gomolyfelhő képes tovább emelkedni, a felhősapkából maradványfelhő képződhet.






>> Cumulus velum
(Gomolyfelhő felhőgallérral, Cu vel):

A gomolyfelhők egy járulékos felhőformája, mely hasonlít a pileushoz, de sosem a felhő csúcsán, hanem az oldalán jelenik meg. Általában a feláramlás által szállított nedvesség csapódik ki a záróréteget elérve. Szintén rövid életű felhő.






>> Cumulus pannus
(Gomolyfelhő felhőfoszlányokkal, Cu pa):

A gomolyfelhők egy járulékos alakzata, amely a felhőalapnál alacsonyabbra nyúló tömegként látszik. Többnyire rövid ideig tartó megjelenésű, de szupercellák előhírnöke is lehet. A felhőforma alatt általában száraz idő jellemző. 






>> Cumulus virga
(Gomolyfelhő talajt el nem érő csapadéksávval, Cu vir):

A gomolyfelhők járulékos alakzata, jól látható csapadéksávval, amely nem éri el a felszínt. A csapadéksáv színe szürke. 








>>Cumulus praecipitatio
(Gomolyfelhő csapadéksávval, Cu pra):

Többnyire jól fejlett gomolyfelhők járulékos képződménye, a csapadéksáv földet ér, zápor, hózápor formájában. Mérsékelten labilis időjárási helyzetben fordul elő, amikor a congestus felhők nem tudnak zivatarfelhővé alakulni. Színe szürkés.






> Réteges gomolyfelhők ( Stratocumulus ):

>> Stratocumulus lenticularis
(Lencseszerű réteges gomolyfelhő, Sc len):


A réteges gomolyfelhők első főtípusa. Az azonos nevű Altocumulushoz hasonlóan keletkezik, az erős szélben a hegységen átbukó szél ez esetben az alacsonyabb rétegekben is megzavarja az áramlásokat. De létrejöhet már meglévő gomolyfelhőkből is. Megjelenése lapos, lecsiszolt jellegű, csak kevés dudor lehet rajta. Színe mindig szürkés, jelezve, hogy alacsonyan van.



>> Stratocumulus castellanus
(Tornyos réteges gomolyfelhő, Sc cas):

A réteges gomolyfelhők második főtípusa. Az esti, éjszakai órákban jelenik meg. Ilyenkor a már ellaposodó gomolyfelhők egy labilisabb területre érve újabb tornyokat növesztenek. Időnként záporesőt adó nagyobb gomolyfelhő is kialakulhat belőlük. 






>> Stratocumulus radiatus
(Sávokba rendeződött réteges gomolyfelhő, Sc ra):

A réteges gomolyfelhők egyik altípusa, a leggyakrabban a lenticularis főtípussal együtt jelenik meg, a hegységek mögötti hullámzó áramlási rendszerben, a hullámhegyeken. A felhőzet teteje lecsiszolt jellegű, oldala viszont gyakran tépett. Egy helyben állni látszanak, mert a felhő újraképződik a hullámok tetején. 



>> Stratocumulus mamma
(Réteges gomolyfelhő felhődudorokkal, Sc mam):

A réteges gomolyfelhők második altípusa. Megjelenése alacsony szinten fennálló instabilitásokra utal. Általában szétterülő gomolyfelhőzeten alakul ki, amikor a zárórétegbe ütköző feláramlás hatására a levegő oldalirányban és lefelé is képes mozogni. 




>> Stratocumulus cumulogenitus
(Gomolyfelhőből kialakuló réteges gomolyfelhő, Sc cumgen):

Kisebb magasságú gomolyfelhők szétesésével kialakuló felhőforma. Középszintű rokonánál (Ac cbgen) alacsonyabban helyezkedik el. Adhat gyenge csapadékot.






>> Stratocumulus virga
(Réteges gomolyfelhő talajt el nem érő csapadéksávval, Sc vir):

A réteges gomolyfelhők egy járulékos képződménye, amely többféle módon alakulhat ki. Jellemzően zivatarfelhőkhöz vagy gomolyfelhőkhöz kapcsolódó Stratocumulusokon jelenik meg, mint a fő csapadéksáv maradványa, vagy elég labilis helyzetben önállóan is. 




>> Stratocumulus praecipitatio
(Réteges gomolyfelhő csapadéksávval, Sc pra):


A réteges gomolyfelhők járulékos képződménye, amely esetében a csapadéksáv eléri a felszínt. Gyakran alakul ki zivatarfelhők maradványaiban, a belőle hulló csapadék gyenge zápor, hózápor lehet.






> Rétegfelhők (Stratus ):

>> Stratus nebulosus
(Ködszerű alacsonyszintű rétegfelhő, St neb):

Az alacsonyszintű rétegfelhők egyik fő típusa. A felhő alapja csak néhány száz méteren vagy a felszínen is lehet. Szitálás, ónos szitálás, hószállingózás kísérheti, igen hideg időben zúzmara képződik belőle. 






>> Stratus fractus
(Tépett alacsonyszintű rétegfelhő, St fra):

Az alacsonyszintű rétegfelhők másik főtípusa, amely tépett felhőfoszlányokként jelenik meg. Elsősorban szeles időben látható, ilyenkor a szél tépi le a stratus felhő aljáról a foszlányokat. Ezen kívül feloszló ködből is kialakulhat.






>> Stratus translucidus
(Fényáteresztő alacsonyszintű rétegfelhő, St tra):

Az alacsonyszintű felhők egyik altípusa, mely leggyakrabban feloszló, elvékonyodó ködből vagy ködszerű felhőből alakul ki. A Nap korongja áttűnik rajta.






>> Stratus opacus
(Átlátszatlan alacsonyszintű rétegfelhő, St op):

Az alacsonyszintű felhők másik altípusa, mely vastag, homogén, szürke rétegben tűnik fel, a Nap nem látszik át rajta. A Kárpát-medencére jellemző hideg légpárnás időjárási helyzetben akár napokig is fennmaradhat. Csapadéka szitálás, ónos szitálás, vagy szemcsés hó lehet.
(Erről a típusról még nincs fotó.)


Nagy függőleges kiterjedésű felhők (felhőalap 2500 m alatt, felhőtető 5000 m vagy a felett):

> Zivatarfelhők ( Cumulonimbus ):

>> Cumulonimbus calvus
(Csupasz zivatarfelhő, Cb cal):

A zivatarfelhők egyik fő típusa. Nagy méretű gomolyfelhőből alakul ki, erős feláramlás révén. A felhő teteje még gomolyos megjelenésű. Csapadéka erős intenzitású záporeső, de villámlást még ritkán produkál. 











>> Cumulonimbus capillatus
(Borzas zivatarfelhő, Cb cap):

A zivatarfelhők másik fő típusa. A calvus továbbfejlődésével alakul ki. A felhő tetején a gomolyok körvonala elmosódik, kifagy. Erős zivatartevékenység jellemzi, villámlással kísérve. Csapadéka intenzív zápor, jégeső, hózápor.






>> Cumulonimbus incus
(Zivatarfelhő üllővel, Cb in):

A zivatarfelhők egy járulékos felhőalakzata, amely a legfelső zárórétegbe ütköző felhő szétterülésével alakul ki. E szint felett már stabil viszonyok uralkodnak, ezért a felhő felfelé már nem, csak oldalirányba tud terjeszkedni. Az üllőt a szelek messze sodorhatják a zivatarcellától.





>> Cumulonimbus pileus
(Zivatarfelhő felhősapkával, Cb pil):

A zivatarfelhők egy járulékos képződménye. A fejlődő gomolyok csúcsán jelenik meg, amikor az eléri a legfelső záróréteget. Rövid életű képződmény, gyakran látható rajta irizáció.







>> Cumulonimbus mamma
(Zivatarfelhő felhődudorokkal, Cb mam):

A zivatarfelhők egy járulékos felhőképződménye, amely a felhő üllőjén alakul ki. Megjelenésük nagy instabilitásra utal. Ilyenkor a nagy sebességgel feláramló, majd az üllőben szétterülő levegő lefelé is mozog, ez hozza létre a mammákat. Általában heves zivatarok előjele. 





>> Cumulonimbus pannus
(Zivatarfelhő felhőfoszlányokkal, Cb pa):

A zivatarfelhők egy járulékos felhőalakzata, mely a felhők alján és a csapadéksávok közelében figyelhető meg. Az intenzív csapadékhullás miatt a felhőfoszlányokban örvénylő mozgás alakul ki. Szupercellák rotáló felhőalapja is ebbe a kategóriába sorolható. Sokáig fennmaradhat.





>> Cumulonimbus arcus
(Zivatarfelhő peremfelhővel, Cb ar):

Járulékos felhőalakzat, mely a közeledő zivatarzóna előtt figyelhető meg, a felhőzet alsó részén. A zivatarfelhőben levő csapadékhullás által generált lefelé áramlás  a felhő előtt nagy nedvességtartalmú levegővel találkozik, s emiatt felhőképződés indul meg. Átvonulását általában erős szél kíséri. Leggyakrabban szervezett, vonalas zivatarrendszerben alakul ki.



>> Cumulonimbus tuba
(Zivatarfelhő felhőtölcsérrel, Cb tub):

A zivatarfelhők egy járulékos felhőalakzata. A felhőalapról nyúlik le a talaj irányába. Amíg a tölcsér nem éri el a talajt, tubának nevezzük, földet éréstől azonban tornádónak számít.
(Erről a típusról még nincs fotó.)


>> Cumulonimbus virga
(Zivatarfelhő talajt el nem érő csapadéksávval, Cb vir):

A zivatarfelhők egy járulékos alakzata, amely csak ritkán fordul elő. Száraz légköri viszonyok mellett alakul ki, vagy akkor, amikor a csapadékhullás a már kialakult zivatarfelhő stádiumban indul meg. Hamar átalakul földet érő csapadékká.





>> Cumulonimbus praecipitatio
(Zivatarfelhő csapadéksávval, Cb pra):

A zivatarfelhők egy járulékos képződménye, mely gyakran markáns csapadéksávokként jelenik meg. Színük szürke, jégeső vagy hózápor esetén fehéres.







> Rétegfelhők:

>> Nimbostratus
(Esőrétegfelhő, Ns):

Az egész égboltot lefedő, réteges, több km vastag, szürke színű felhő. Túlnyomórészt melegfrontokhoz kapcsolódik, az Altostratus megvastagodásával keletkezik. Csapadéka általában tartós, nem záporos jellegű. 




Egyéb, különleges felhők:

>> Kelvin-Helmholz instabilitás:

Szinte bármely felhőtípusnál előforduló jelenség. Akkor alakul ki, ha az adott légköri szinten jelentős szélnyírás (a magassággal változó erősségű szél) áll rendelkezésre. A felhőzet hullámos elrendeződésű lesz, a hullámokon pedig kisebb nagyobb kunkorok, kampók jelennek meg. ( A felső képen Cirrostratus fibratus felhőn láthatók, a középsőn Stratocumulus radiatuson, az alsón Altocumulus perluciduson. )


( Makuch Mihály fotója, köszönöm! )
































>> Crow instabilitás kondenzcsíkon:

A repülőgépek kondenzcsíkjai fátyolfelhőkként viselkedő, tisztán jégből álló felhőknek számítanak. Fennállási idejük és alakjuk a magaslégkörben uralkodó viszonyok függvénye. A képen látható Crow instabilitást a repülőgép szárnyvégeiről leszakadó örvénysorok illetve a légrétegek hőmérsékletének és sűrűségének az eltéréseiből adódó turbulencia együttesen határozzák meg. 



>> Horseshoe vortex
(Patkóörvény):

U alakú, csőszerű felhőforma, mely leggyakrabban hidegfrontok után jelenik meg. Kialakulásához erőteljes szélnyírás és mérsékelten erős feláramlás szükséges. A felmelegedett talajról felemelkedő feláramlás az erős szélnyírású zónába ütközve örvénylő mozgásba kezd, miközben a teteje tovább emelkedik. Így alakul ki a patkó forma. Nagy nedvességtartalom mellett felhő is képződik és láthatóvá válik a patkóörvény. Csak pár percig látható, mert hamar szertefoszlik.


>> Hole punch cloud
(Lyukfelhő):

A képen Altocumulus felhőrétegen látható a jelenség. A lyukfelhőt valamilyen repülő tárgy áthaladása hozza létre, ez a leggyakrabban repülőgép. A felhőt alkotó túlhűlt vízcseppek a mechanikai hatásra kicsapódnak, ha további nedvesség is társul a hatáshoz, akkor a lyuk közepéből virgák nyúlnak le.
(Makuch Mihály fotója, köszönöm!)




>> Szupercella :

A zivatarcella egy nagyobb horizontális és vertikális kiterjedésű változata, intenzívebb zivatartevékenységgel. Nagyon instabil légköri viszonyok mellett alakul ki, nagyon erős feláramlás és oldalirányú áramlások rendszere. Heves csapadékhullás kíséri.







>> További különleges felhőkről is készítek majd fotókat! :)


Remélem, tetszett az összeállítás! A képek még változhatnak, amennyiben sikerül jobb fotókat csinálnom. Szívesen várom a véleményeket, ha esetleg valamiben mellényúltam, akkor meg pláne! Köszönöm! 
Nata :)

4 megjegyzés:

  1. Fantasztikus összeállítás!
    Csak gratulálni tudok!!! 12*!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! Örülök, hogy tetszik! :)

      Törlés
  2. Nata, nagyon igényes felhőgyűjteményt állítottál össze. Bevallom dilettáns vagyok e szakterületen.
    Minden tudományos igény nélkül egy érdekes alakzatot tudnék hozzátenni: http://www.panoramio.com/photo/96926572
    Üdvözlettel : Hupi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen a látogatásod, Kedves Hupi! :) Megnézem a felhődet! Üdv, Nata.

      Törlés